Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü
hu
Ár:
1.695 Ft
1.356 Ft
Kedvezmény: 20%
Menny.:db

Magyar királynék és nagyasszonyok 07. kötet - Nő a magyar trónon - Budai-díjas Magyar könyvsorozat - Falvai Róbert

Ár:
1.695 Ft
1.356 Ft
Kedvezmény: 20%
Menny.:db
Nagy Lajos és a bosnyák Erzsébet lánya, Mária volt az egyetlen igazi magyar királynő, aki valóban uralkodott is.

Kalandos történet az övé, hiszen Luxemburgi Zsigmond felesége lett, aki a nejét a lázadók börtönéből szabadította ki, majd Mária különös baleset áldozata lett.

Jött utána egyenesen Nápolyból egy trónkövetelő, a felesége magyar királyné lett úgy, hogy soha nem járt hazánkban. Zsigmond második felesége a hírhedett Cillei-család lánya, Borbála, aki rengeteg bajt okozott a politikában, nem is kizárólag Magyarországon, de külföldön is.
Szállítási díj: 1.300 Ft
Átlagos értékelés: Nem értékelt

Leírás

Részlet a könyvből: A „fiúsítás” csapdái Nemcsak a királyi, de és főleg a nemesi családokban is sok gondot okozhatott akkoriban a „fiúsítás” szokása.

Megesett ugyanis, hogy férfiágon kihalt volna egyik-másik (nagy) birtokos család, mert az utolsóként elhunyt úrnak nem maradt fia, csak egy vagy több lánya. 

Ilyenkor az lett volna az ésszerű, ha a lányok öröklik a birtokokat. Igen ám, de több csapda is leselkedett itt, mondhatni, több aknát ástak el a korábbi évszázadok törvényhozói.

Az egyik a nemesi birtok elidegeníthetetlensége volt. Hiszen ezen alapult az egész hűbéresi rendszer – gondoltak már arra, miből is áll a „hűbéres” szó…? A hűségből és annak béréből.

Azaz: az egész politikai-gazdasági rendszer szerte a középkorban, egész Európában azon alapult, hogy minden föld, egy-egy egész ország a király tulajdonát képezte, ő meg a föld egy részét, vagy akár egészét elosztogatta az urak – szigorúan csak a nemesek – között, akik ennek fejében különféle szolgálatokkal tartoztak neki.

A legfőbb ezek között a királyság védelme volt belső és külső ellenségekkel szemben. Ha támadás érte a központi hatalmat, személy szerint a királyt, akkor összetrombitálhatta „hű béreseit”, azok hozták a maguk fegyvereseit, ebből összeállt egy sereg és máris nekieshettek az ellenségnek.

Utána hazamentek és folytatták addigi életüket, mígnem egyszer csak ismét megjelent a hírnök, hogy baj van, mindenki siessen a gyülekezőhelyekre…

Nos, ebben a férfiközpontú világban földet csak nemes ember kaphatott, csak férfi, „természetesen”. Az egész örökösödési jog is úgy volt megállapítva, hogy ha egy családban voltak fiúk és lányok, akkor a lányok – akárhányan voltak is összesen – csak a birtok negyedrészét örökölhették, korabeli szakszóval élve ez volt a „leány-negyed”.

Ám az nem fordulhatott elő, hogy ha a fiúk-férfiak kihaltak vagy meg sem születtek, akkor a lány vagy lányok örökölték volna a birtokot. Ez „elidegenítésnek” számított volna, hiszen a lányt majd feleségül veszi (vagy már el is vette) egy idegen, nem abból a családból származó férfi, így szép lassan az ősi családi birtok más urak birtokává lett volna…

Arról nem is szólva, hogy minden birtok továbbra is a király tulajdona volt! Ha például háromszázötvennégy évvel ezelőtt adta is az illető családnak az akkori király, ilyen esetben a birtokot vissza kellett adni a királynak, aki aztán odaadhatta más nemes úrnak.

Történetünkhöz annyiban kapcsolódik mindez, hogy amikor Lajos pedzegetni kezdte a közvélemény és az udvar előtt, hogy a lánya örökölné a koronát, az urak megijedtek.

Nem szerették volna, ha ez szokássá, sőt idővel törvénnyé válik és náluk is örökölhetnek a lányok – szerintük ez mérhetetlen zűrzavart okozott volna.

Fügedi szerint akkoriban a magyar nemesi társadalom volt a kontinensen a leginkább nőellenes, teszem hozzá én: elfogultan és elvakultan férfipárti.

A szokásjog azt hirdette, hogy nő csak akkor örökölhet – „esetleg”! – ha a családnak semmilyen férfi tagja nincs életben. Ha csak egyetlen másod-unokatestvért elő tudtak valahonnan bányászni, már az volt a jog szerinti örökös, nem az elhunyt nemes úr özvegye vagy lánya.

Lajos apja, Károly Róbert tett egyszer kivételt, amikor is egy csatában mellette, érte elesett egy egész nemesi család összes férfi tagja, és akkor ő az otthon maradt, túlélő családtagot, egy leányt tett meg a birtok örökösének.

Jellemző, hogy 1) ezért külön törvényt kellett hoznia, 2) ezt a rendelkezését óriási felzúdulás követte, és joggal hivatkoztak arra, hogy egész Európában nincs ehhez fogható, és 3) az ellenzők találtak is valahogy egy másod-unokatestvért, akit aztán a király elé hoztak, mondván: íme, az igazi örökös…

Lajos a lányait akarta „fiúsítani”, azért, hogy örökölhessék utána a magyar és lengyel trónt. Ezt sokan ellenezték, mondván, „a józanésszel ellenkezik, hogy valakiből, aki lánynak született, fiút csináljanak”.

Lajos ott követte el a hibát, hogy nem akarta-tudta ezt a fiúsítási folyamatot megtartani csak a saját családján belül, hanem másoknak is lehetővé tette a nemesség körében is.

Fügedi szerint „fűnek-fának osztogatta ezt a kegyet, óriási felháborodást váltott ki”. A leggazdagabb urak egyre-másra jelentek meg előtte, hogy mint kegyet, ennek a fordítottját kérjék tőle!

Azaz olyan okiratot, amelyben a király ünnepélyesen ígéretet tesz, hogy abban a családban soha nem fog fiúsítani egyetlen lányt sem…

A köznemesség tagjai sorra indították a pereket a fiúsítások ellen. Végül Lajos kénytelen volt meghátrálni, és követve a „régi és sértetlenül megőrzött szokásjogot”, megígérte, hogy csak akkor fiúsít, ha még másodfokú unokatestvér sem marad élve a családban.

Nem sokkal a király halála után az urak még elérték, hogy egy (rokoni) fokkal még ezt is kiterjesztették, így zárva ki a nőket a nemesi birtokok örökléséből.Kapcsolódó könyvek: Habsburg feleségek Mária Terézia és kora Árpád-ház asszonyai I.

Paraméterek

Szerző Falvai Róbert
ISBN 9786155129452
Oldalszám 96
Súly 439 g
Kötés keménytáblás

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Írja meg véleményét!